A nyugdíjas pedagógusokat köszöntötték Kapuváron

 Kapuvár Térségi Általános Iskolában 2012 óta hagyomány, hogy az év végéhez közeledve közös ünnepségre hívják az intézmény nyugállományba vonult pedagógusait.

Horváth László szerint azzal, hogy – ha rövid időre is – visszatérnek az egykori kollégák, egy kicsit ismét részesei lehetnek az intézmény életének, beleláthatnak utódaik, a fiatalabb pedagógusok munkájába, valamint találkozhatnak a gyerekekkel. A diákok minden évben lelkesen készülnek, és szívderítő műsorral köszöntik a nyugdíjas pedagógusokat. A Kapuvár Térségi Általános Iskola igazgatója megemlékezett a 2025 februárjában elhunyt Novits Lászlóról, a kapuvári Széchenyi iskola alapító igazgatójáról.
– Bízom abban, hogy ezen a találkozón kötetlenül beszélgethetünk, és mindenki felidézheti emlékeit – fogalmazott Horváth László.

Nagyon szép dolog, hogy minden év decemberében köszöntik a Kapuvár Térségi Általános Iskolából nyugállományba vonuló pedagógusokat. Örömmel veszik a meghívást az egykori kollégák, akik találkozhatnak rég látott munkatársaikkal és a gyerekekkel.

Rinner Jenőné az Osli Általános Iskola nyugdíjasa, aki negyvenöt éven át tanított. A mindennapi oktató-nevelő munkát ugyan befejezte, de nem szakadt el teljesen az intézménytől, mert gyerekeknek és felnőtteknek tart kézműves szakkört egykori iskolájában. A helyi múzeum vezetőjeként fogadja és megmutatja a vendégeknek a muzeális értékeket, és közel húsz éve vezeti a helyi nyugdíjasklubot. Idős társaival segíti az önkormányzat munkáját. Az egykori pedagógus lassan nyolcvanesztendős lesz, de még mindig aktív szerepet vállal a településen.Rinner Jenőné örömmel vesz részt az év végi találkozón. – Nagy beszélgetéseket folytatunk a régi barátokkal – fogalmazott, majd megjegyezte: örül annak, hogy Horváth László, Kapuvár polgármestere nem hagyta ott a pedagóguspályát.

A mihályi származású Minacciné Halász Emma húsz évvel ezelőtt vonult nyugdíjba. Huszonöt évig tanított az Osli Általános Iskolában, ahol húsz esztendőn át igazgatóként is dolgozott. A biológiát, földrajzot és rajzot tanító pedagógus nagyon jól érezte magát az intézményben, de a nyugdíjazás után mégis inkább úgy döntött, hogy befejezi tanári pályafutását, mivel szerette volna kihasználni idegenvezetői diplomáját. Főleg Olaszországban kísérte a turistacsoportokat, ezenkívül aktív közéleti tevékenységet vállalt lakóhelyén, Öntésmajorban.A találkozóval kapcsolatban elmondta, hogy jó látni egykori kollégáit, feleleveníteni velük az elmúlt évtizedeket. Máig vallja, hogy a jó munka meghozza gyümölcsét, ezért arra biztatja a fiatalokat, hogy tanuljanak lelkiismeretesen.

Szabó István 1980-ban kezdte pedagógus-pályafutását; a harminc évéből tíz esztendőn át igazgatóként is tevékenykedett. A gyerekekkel együtt alapította meg a helyi íjászatot a tanórák keretében. 2010-es nyugdíjba vonulása után békés időszak következett, majd idestova négy éve visszatért a katedrára: a kapuvári Széchenyiben, valamint a Pátzayban történelmet és technikát tanít a fiataloknak.– Szívesen jöttem vissza, szeretek a gyerekek között lenni, szeretek tanítani – mondta. Egészen mást jelent neki, ha ma bemegy a tanterembe, mint a ’80-as, ’90-es években. Az unokáival való együttlét őt is sok mindenre megtanítja, amit aztán kiválóan kamatoztathat az iskolában. Dicséretes dolognak tartja, hogy Horváth László igazgató év vége felé meghívja a régi kollégákból álló csapatot a találkozóra. Nagyon jólesik neki a délutáni nosztalgiázás az egykori munkatársakkal.