Csorna város önkormányzata Petőfi Sándor emlékművénél tartott ünnepi megemlékezést az 1848/49-es szabadságharc 176. évfordulója alkalmából, a magyar szabadság és a magyar nemzet születésnapján.
– A reformkor politikusai után jött egy fiatal, radikális generáció, ún. országgyűlési ifjak, mint Petőfi, Vasvári vagy Jókai, akik tenni is mertek a sorsdöntő pillanatban. A Párizsból induló forradalmi hullám két nap alatt eljutott Bécsből a magyarság szellemi életének középpontjába. A pesti megmozdulás főszervezői a fiatal értelmiségiek voltak. Március 15-e eredményei olyanok, melyek e-napot örökké nevezetessé teszik a magyar történelemben – mondta dr. Bónáné dr. Németh Katalin. Csorna polgármestere szerint a szabadságot nem arctalan tömeg vívta ki. Személyükhöz és nevükhöz az idők végezetéig hozzátapad a szabadság szó a maga jelentésével. Életüket kockáztatva mentek harcba a jövő Magyarországáért.
Március 15-e a magyar szabadság szimbóluma. A márciusi ifjak tudták, hogy nagy dolgokra képesek együtt, vállvetve!
Az utókor talán soha nem tudja meg pontosan, hogy mi vezérelte a budapesti ifjakat. A nevezetes nap hosszú évek küzdelmének a csúcspontja volt: majdnem két évtizedes küzdelem a magyar szabadságjogokért. Ebben az időszakban születtek identitásunk legfontosabb szimbólumai, a Himnusz és a nemzeti színű zászló. A magyar kokárda arra volt hivatott, hogy a szembejövő személyek számára nyilvánvalóvá tegye: viselője a magyar forradalmi eszméket a magáénak vallja – fogalmazott dr. Bónáné dr. Németh Katalin. Az ünnepség szónoka leszögezte: A haza örök, s nemcsak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz.
– Kossuth Lajos szavai még oly sok év távlatából is intelmül szolgálnak mindannyiunk számára. Figyelmeztetnek bennünket a hétköznapok folyamán, hogy nemcsak saját magunkért, családunkért, de az elkövetkezendő generációért is felelősséggel tartozunk. Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy őseink áldozatok árán szerzett öröksége fennmaradjon – hangsúlyozta a városvezető, aki a jelen lévő fiatalokhoz idézte következő gondolatait: Az ifjúság a magyar nemzeti identitás megőrzéséért harcolt 1848-ban, de a fiatalok bátorságára ma is szükség lehet, más formában. Az eszmék terjedése mostanság egyre szabadabbá válik a trollok és az influenszerek jóvoltából, például a TikTokon, vagy a Facebookon. A fiatalokat arra kérte, hogy minden fórumon álljanak ki magyarságuk mellett szavakkal, illetve cselekedetekkel.
A megemlékezésen közreműködtek a Csornai Széchenyi István Általános Iskola és a Soproni SZC Hunyadi János Technikum diákjai.
Tisztelgés a márciusi hősök emléke előtt
Felszabadult büszkeség tölti el szívünket és valahol legbelül érezzük mindannyian magyarságunk lényegét, hogy ezért is jó magyarnak lenni.
A Beled határában lezuhant vadászpilótákra emlékeztek
A Magyar Honvédség 47. Pápa Harcászati Repülőezred 36 évvel ezelőtt, Beled térségében tragikus körülmények között elhunyt katonákra emlékeztek.
Mackókiállítás dr. Molnár Katalin magángyűjteményÉből
Mackó-találkozó címmel rendeztek kiállítást dr. Molnár Katalin magángyűjteményéből. A Kapuvári Rábaközi Művelődési Központban tartott tárlatmegnyitón Horváthné Lendvai Zsuzsanna, az egyetemi docens egykori hallgatója méltatta volt tanárának munkásságát, majd maga az ötletgazda mesélte el, hogy honnan jött a mackó-találkozó gondolata.
Beleden második éve a helyi zeneiskolásokkal közösen tartják meg a magyar kultúra napi ünnepséget
Az irodalom és a zene nyelvén ünnepelték Beleden a magyar kultúra napját. A település zenei kultúrkincséből a Napsugár Művészeti Iskola növendékei adtak ízelítőt.
„A Himnusz üzenete” - Előadás a magyar nemzeti imádságunk szellemi és kulturális jelentőségéről
A magyar kultúra napja alkalmából dr. Cs. Varga István „A Himnusz üzenete” címmel tartott előadást a kapuvári városháza dísztermében.
Négy hónap alatt újult meg a kapuvári Szent Anna Plébánia
Radó Tamás szerint egy plébániának az a legfontosabb, hogy aktív legyen az egyházközségi élet, és az emberek rendszeresen látogassák a templomukat.
